www.europatanacs.hu
Főoldal  |  E-mail  | 
Keresés 
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
Az Európa Tanács
 
Emberi jogok: védelem, támogatás és megelőzés

default_en-them_CEDH_main-1
Az Európa Tanács korszakalkotó jelentőségű vívmánya az Emberi Jogok Európai Egyezménye, egy páratlan horderejű nemzetközi szerződés, amely 1950. évi elfogadása után 1953-ban lépett hatályba. Az egyezmény kötelezi az államokat, hogy biztosítsák a benne meghatározott jogokat és szabadságokat a joghatóságuk alatt élő minden egyén számára. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához közvetlenül fordulhatnak a magánszemélyek, és ítéletei a tagországok számára kötelező érvényűek.
Az Európa Tanács egyik alapvető célkitűzése az emberi jogok védelmét szolgáló eszközök folyamatos tökéletesítése, amelyet négy fő területen fejt ki:
  • az alapvető emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartásának hatékony ellenőrzése és védelme;
  • az emberi jogokat és az emberi méltóságot fenyegető új veszélyek feltárása;
  • az emberi jogok fontosságának erősítése a köztudatban;
  • az emberi jogokkal kapcsolatos oktatás és szakmai képzés előmozdítása.
Ebben a tárgykörben a legfontosabb egyezmények a következők: az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Módosított Európai Szociális Karta, az Európai egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről, valamint a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye  

Döntő előrelépés  
Az Európa Tanács korszakalkotó jelentőségű vívmánya az Emberi Jogok Európai Egyezménye, egy páratlan horderejű nemzetközi szerződés, amely 1950. évi elfogadása után 1953-ban lépett hatályba. Az egyezmény kötelezi az államokat, hogy biztosítsák a benne meghatározott jogokat és szabadságokat a joghatóságuk alatt élő minden egyén számára. Ezen túlmenően az egyezmény olyan nemzetközi ellenőrzési rendszert hozott létre, melynek értelmében az államok és a magánszemélyek, nemzetiségre való tekintet nélkül, az egyezmény alapján Strasbourgban működő jogi intézményhez folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy az egyezményben garantált jogokat valamely részes állam megsértette.
Az egyezmény többek között a következőket foglalja magába: az élethez való jog, a kínzás és az embertelen bánásmód elleni védelem joga, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog, a tisztességes tárgyaláshoz való jog, a magán- és családi élet, valamint a levelezés tiszteletben tartásához való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága (ideértve a sajtószabadságot), a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, valamint a békés gyülekezés és egyesülés joga. A kiegészítő jegyzőkönyvek további jogokkal egészítették ki az egyezményben foglaltakat, így például a halálbüntetés eltörléséről szóló 6. sz. Kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásával.

Az egyezmény végrehajtása  
Az eredeti végrehajtási rendszert két intézmény működtette, az Emberi Jogok Európai Bizottsága (1954), amely eredetileg a szűrő szerepét töltötte be, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága (1959), amely a Bizottság vagy a kormányok által előterjesztett ügyekben hozott ítéleteket. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságára (a tagállamok kormányainak képviselőire) hárult a Bíróság által hozott ítéletek végrehajtásának ellenőrzése; ugyancsak a Miniszteri Bizottság döntött azokban az ügyekben, amelyeket nem utaltak a Bíróság elé, bár a jogsértést az Emberi Jogok Európai Bizottsága megállapította.
Az 1980-as évek elejétől kezdődően gyors ütemben nőtt a beterjesztett keresetek száma, ami a rendszer túlterheléséhez, valamint a panaszos ügyek kivizsgálásának olyan mértékű meghosszabbodásához vezetett, hogy az érdemi döntés kihirdetéséig néha öt év is eltelt.

Folyamatosan fejlődő rendszer  
Az eljárás reformját a beadványok számának és bonyolultságának növekedése tette szükségessé, valamint az a tény, hogy az Európa Tanács tagsága 1989 és 1996 között 23-ról 40-re bővült. Ebből a célból lépett hatályba 1998. november 1-jén az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. sz. Kiegészítő jegyzőkönyve, amely arról intézkedett, hogy az egyezmény korábbi két intézménye helyett egy új, állandó Bíróság jöjjön létre.

Az állandó Emberi Jogi Bíróság  
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához közvetlenül fordulhatnak a magánszemélyek, és ítéletei a tagországok számára kötelező érvényűek. A Bíróság állandó jelleggel működik, az esetek minden előzetes szakaszát megvizsgálja, és érdemi ítéleteket hoz. A Bíróság ugyanannyi bírából áll, mint az egyezmény részes tagországainak száma. A bírákat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja az illető kormány által javasolt, három személyt tartalmazó listából. A bírák teljes függetlenséget élveznek feladataik végrehajtása során, és nem képviselhetik az őket küldő államokat. A Bíróság jelenlegi elnöke Jean-Paul Costa (Franciaország). Minden olyan esetet, amelyről nyilvánvalóan kiderül, hogy nem felel meg az előterjesztés valamelyik feltételének (például annak a kötelezettségnek, hogy a benyújtás előtt ki kell meríteni az összes jogorvoslati lehetőséget nemzeti szinten), vagy pedig egyértelműen megalapozatlan, a Bíróság három bírából álló Bizottságának egyhangú döntése alapján kiszűri a vizsgálat kezdeti szakaszában. Egyébként a Bíróság hét bírából álló Kamara formájában ülésezik. Ha a beadványokat elfogadhatónak ítélik, a Kamara megkísérli elérni, hogy a felek békés úton rendezzék ügyüket. Amennyiben ez lehetetlennek bizonyul, a Kamara meghozza ítéletét.
Kivételes alkalmakkor, például az Emberi Jogok Európai Egyezményének értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos, lényeges problémákat felvető kereseteknél, az eset a tizenhét bírából álló Nagykamara elé terjeszthető; ezt vagy a Kamara teheti meg ítélethozatal előtt, vagy pedig a Kamara ítéletének meghozatalától számított három hónapon belül az ügyben részes bármely fél. A Kamara ítéletei három hónapon belül válnak hatályossá, a Nagykamara ítéletei véglegesek. A Bíróság ítéletei kötelező érvényűek az érintett államokra nézve. Azon bírósági ítéletek végrehajtásának ellenőrzése, amelyek esetében jogsértést találtak, a Miniszteri Bizottság hatáskörébe tartozik. Ez biztosítja, hogy az államok hozzanak általános intézkedéseket a további jogsértések megakadályozása érdekében (például a jogszabályok, az esetjog, a szabályok vagy a joggyakorlat megváltoztatása által). A Miniszteri Bizottság meggyőződik arról, hogy a folyamodónak megítélt követeléseket kifizették-e, és bizonyos esetekben arról, hogy a panaszos egyéb konkrét intézkedések révén teljes elégtételt kap-e (ilyenek például: a perújítás, a tilalom vagy elkobzási rendelkezés feloldása, rendőrségi nyilvántartás eltörlése, tartózkodási engedély megadása).

... a benyújtott panaszok széles köre  
A benyújtott egyéni panaszok egyre szélesebb kört ölelnek fel:
  • személyek eltűnése és meggyilkolása;
  • az őrizetbe vett személyek kínzása és a velük szemben elkövetett embertelen bánásmód;
  • a szabadság önkényes megvonása;
  • a jogorvoslatért való folyamodás lehetőségének hiánya;
  • az ésszerű időn belüli tisztességes tárgyalás elmaradása;
  • telefon-lehallgatás;
  • kitelepítés és kiadatás;
  • homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetése;
  • sajtószabadság;
  • szülői jog a gyermekgondozásra;
  • a tulajdonjog megsértése;
  • politikai pártok feloszlatása;


További reformok  
Figyelemmel a Bíróság egyre növekvő megterhelésére, újabb reformfolyamat kezdődött el, ami a 14. sz. Jegyzőkönyv elfogadásához vezetett. Ez a Jegyzőkönyv, amely az összes részes állam ratifikációja után fog életbe lépni, csökkenti a bírói közreműködés szintjét a legtöbb egyértelmű esetben. Egyetlen bíró is kimondhatja majd, hogy valamely beadvány nem előterjeszthető, ha nyilvánvalóan nem felel meg a kritériumoknak (a jelenlegi három bíróból álló Bizottság gyakorlatával ellentétben). Ugyanakkor egy három bírából álló Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy megállapítsa a benyújthatóságot, valamint hogy ítéletet hozzon a gyakran ismétlődő esetekben, amelyekkel jelenleg a hét bíróból álló Kamara foglalkozik. Bevezetik továbbá a jelentős hátrány fogalmát, ami lehetővé teszi a Bíróság számára, hogy elutasítson olyan eseteket, ahol a panaszos nem szenvedett ilyen hátrányt. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha az emberi jogok tiszteletben tartása nem követeli meg az eset teljes körű kivizsgálását, és ha a panaszt valamely nemzeti bíróság már kellő módon megvizsgálta.

Az emberi jogok tudatosítása  

Együttműködési programok  
Az Európa Tanács támogatja és segíti a tagállamokat és a nem-kormányzati szervezeteket az emberi jogok tiszteletben tartásának elősegítésére irányuló erőfeszítéseikben. Együttműködési programjai révén az Európa Tanács tanfolyamokat szervez szakmai csoportok részére, például bírák, ügyészek, jogi végrehajtó tisztviselők és ügyvédek számára az Emberi Jogok Európai Egyezményéről. Szakértői véleményeket állít össze az új törvények és az európai emberi jogi normák kompatibilitásáról, fordításokat és kiadványokat készít emberi jogi dokumentumokról a helyi nyelveken, szemináriumokat és kerekasztal-megbeszéléseket szervez nemzeti emberi jogi intézményekkel, valamint tanfolyamokat szervez a Európai Emberi Jogi Bíróságba felvételre kerülő kormányzati tisztviselők számára. Az emberi jogi programokat más, szélesebb körű témák egészítik ki: a közvéleménynek szánt és az emberi jogi kérdések közéleti tudatosítását célzó oktatási és tájékoztatási tevékenységek, információs kampányok, kiadványok, audiovizuális és online anyagok formájában.

A rendőrség és az emberi jogok  
A törvény és a rend fenntartásáért felelős szervek mindig fontos területét képezték az Európa Tanács vizsgálatainak. „A rendőrség és az emberi jogok 1997-2000” elnevezésű széleskörű program kövezte ki az utat a jelenlegi „A rendőrség és az emberi jogok 2000 után” című programhoz. A program katalizátorként működik, célkitűzése, hogy ösztönözze a rendőrségi erők tagjait az emberi jogok tiszteletére és védelmére. A program hosszú távú együttműködést irányoz elő a tagállamokkal, felméri az igényeket, valamint cselekvési tervek és projektértékelések kidolgozását és végrehajtását veszi tervbe.

Honlap

Emberi Jogok Európai Bírósága:
http://www.echr.coe.int

Emberi Jogi Főigazgatóság:
http://www.coe.int/T/E/Human_Rights

 

webmaster: Eagle-Comp Kft.                webhosting: Eagle-Comp Kft.