www.europatanacs.hu
Főoldal  |  E-mail  | 
Keresés 
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
Az Európa Tanács
 
Parlamenti Közgyűlés

interior2
A Parlamenti Közgyűlés egyike annak a két legfontosabb szervnek, amelyeket az Európa Tanács Alapszabálya hozott létre, és amely összetételében tükrözi a tagállamok főbb politikai irányvonalait. A Közgyűlés az európai együttműködés eszméjének Európa valamennyi demokratikus államára való kiterjesztésének hajtóerejeként kívánja végezni munkáját.
Európa demokratikus lelkiismerete  
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az első európai képviselőtestület a földrész történetében. A 47 nemzeti parlamentből delegált képviselők a legátfogóbb fórumot alkotják. A Közgyűlés szabadon határozza meg napirendjét, így számos, a jelen kor társadalmát és a nemzetközi politika kérdéseit érintő tényleges vagy lehetséges problémával foglalkozik. Tanácskozásai fontos iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is. A Közép- és Kelet-Európa országaiban az évtized elején végbement történelmi események egyedülálló kihívást jelentettek a Közgyűlés számára, hogy tevékenységével hozzájáruljon ezeknek az országoknak az európai demokráciák családjába való csatlakozásához, és valódi parlamenti együttműködés kialakítását ösztönözze Európa minden országa között. A Közgyűlés ilyen módon hozzájárult a megosztottság nélküli nagyobb Európa építéséhez.
A Parlamenti Közgyűlés 1989-ben létrehozta a különleges meghívotti státuszt, ami lehetővé tette a Közép- és Kelet-Európa új, a szervezethez még nem tartozó többpárti demokráciáiból érkező parlamenti delegációk számára, hogy részt vegyenek a plenáris és a bizottsági üléseken. Az így kialakult kapcsolatok és csereprogramok előmozdították a demokratizálási folyamatot az érintett országokban, és lehetővé tették csatlakozásukat az Európa Tanácshoz.

Struktúra és szervezet:az európai demokráciák tükre  
A Parlamenti Közgyűlés 318 tagját és azonos számú helyettes tagját a nemzeti parlamentek választják meg vagy jelölik ki saját képviselőik közül. A tagállamok képviselőinek száma az ország népességétől függően 2 és 18 között változik. A nemzeti delegációk összetételének hűen kell tükröznie a nemzeti parlamentek politikai pártjait vagy csoportjait.
A Közgyűlésben öt politikai csoport működik: a Szocialista Csoport (SOC), az Európai Néppárt Csoport (EPP/CD), a Liberális, Demokrata és Reformer Csoport (LDR), az Európai Demokrata Csoport (EDG) és az Európai Egyesült Baloldal Csoportja (UEL). A Közgyűlés néhány tagja nem csatlakozik egyetlen politikai csoporthoz sem.
A Közgyűlés évente négyszer tart egyhetes ülésszakot Strasbourgban, az Európa Palota parlamenti üléstermében. A plenáris ülések nyilvánosak. A testület a tagállamok valamelyikében tavaszi ülésszakot is tart.
A Közgyűlés saját tagjai közül választ elnököt, aki hagyományosan három egymást követő éven át tölti be ezt a tisztséget. Az elnök, az alelnökök (jelenleg 19), az öt politikai csoport elnökei, valamint a tíz bizottság elnökei alkotják a Közgyűlés Elnökségét (Büróját). Ugyancsak a Közgyűlés választja meg az Európa Tanács főtitkárát, főtitkárhelyettesét, a Parlamenti Közgyűlés főtitkárát, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíráit, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosát.
A Közgyűlés munkáját szakértői bizottságok készítik elő, amelyek a következő területeken működnek: politikai ügyek, jogi ügyek és emberi jogok, szociális, egészség- és családügyek, kultúra, tudomány és oktatás, környezetvédelem és mezőgazdaság, helyi és regionális ügyek, gazdasági és fejlesztési ügyek, bevándorlás, menekültügy és népességpolitika; nők és férfiak közötti esélyegyenlőség, ügyrendi kérdések és immunitások, valamint a tagállamok kötelezettségvállalásainak teljesítése.

Viták az európai és nemzetközi eseményekről  
A Közgyűlés valamennyi ülésének napirendjén szerepel az európai és világesemények megvitatása. Különös hangsúlyt kapnak azok a kérdések, amelyek európai szintű fellépést igényelnek. A világ minden részéről érkező kiemelkedő személyiségek és államfők fejtették már ki nézeteiket ezen a vitafórumon. (II. János Pál, Mihail Gorbacsov, Vaclav Havel, Viktor Juscsenko és még sokan mások).
A Közgyűlés tárgyalási fórumot biztosít más nemzetközi szervezetek számára is, ilyenek például az OECD, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), valamint az Egyesült Nemzetek számos szakosított szervezete.
Több bizottságban megfigyelőként vesznek részt nem-kormányzati szervezetek képviselői, akik értékes tevékenységükkel hozzájárulnak a Közgyűlés által szervezett fontos eseményekhez.

Kezdeményezések és eredmények  
1989 óta a Közgyűlés aktív szerepet játszik a válságkezelő tevékenységekben Európa-szerte, így a közgyűlési viták alapját gyakran a helyszínen tett látogatások és az érintett országokkal folytatott párbeszéd anyagai képezik. Mindezek természetesen hozzájárulnak az Európa Tanács politikai szerepének megerősítéséhez.
A Közgyűlés által elfogadott dokumentumok fontos útmutatóul szolgálnak a Miniszteri Bizottság, a nemzeti kormányok, a parlamentek, a politikai pártok és a jelentős társadalmi szervezetek számára. A Közgyűlés kezdeményezője volt számos nemzetközi szerződés (európai egyezmények) és más jogi eszköz kidolgozásának, amelyek egy valóban európai törvényhozási rendszer alapjául szolgálnak. A legismertebb ezek közül az 1950-ben aláírásra megnyitott Emberi Jogok Európai Egyezménye. A Miniszteri Bizottság bevonja a Közgyűlést az egyezmény-tervezetek megvitatásába, azok jóváhagyása előtt.
A Közgyűlés rendszeresen szervez konferenciákat, szimpóziumokat és nyilvános parlamenti meghallgatásokat is olyan meghatározó kérdésekről, mint az erőszak, az intolerancia, a környezetvédelem, a bevándorlás, kábítószerek, bioetika és a média. Ezek a fórumok párbeszédet biztosítanak a parlamenti képviselők és a szakértők között.

A parlamenti partnerkapcsolatok építése  
A Közgyűlés a Büró határozatai alapján kapcsolatokat ápol a tagállamok, valamint a nem-tagállamok nemzeti parlamentjeivel, a nemzetközi parlamenti közgyűlésekkel és a kormányközi szervezetekkel. A nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatok a tagsági viszonyból, a megfigyelői, vagy meghívotti státuszból erednek; a Közgyűlés más nemzetközi parlamenti közgyűlésekkel is kapcsolatban áll, ilyenek pl. az Európai Parlament, A Nyugat-Európai Unió, az EBESZ Parlamenti Közgyűlése, az Interparlamentáris Unió, a Benelux, az Északi Tanács, a PABSEC és a CIS.

A jövő  
Több mint ötven évvel ezelőtti megalapítása óta a Parlamenti Közgyűlés mindig rugalmasan működött, ez különösen érvényesült az utóbbi évek drámai változásai során. Egyetlen nemzetközi parlamenti fórum sem tudott olyan jól felkészülni, hogy a közép- és kelet-európai új demokráciákat integrálja az európai nemzetek családjába, mint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Nagy előnyt jelent, hogy képviselői egyben saját nemzeti parlamentjeiknek is képviselői, ami lehetővé teszi, hogy a Közgyűlés szoros kapcsolatot tartson fenn a nemzeti politikákkal.
A Parlamenti Közgyűlés fontos szerepet vállalt a tagjelölt országoknak a tagságra való felkészítésében is. Támogatja a fejlődő demokráciákat, majd taggá válásuk után folyamatosan figyelemmel kíséri kötelezettségvállalásaik teljesítését.

Mi a különbség?  
A Parlamenti Közgyűlés az Európa Tanács tagállamai nemzeti parlamentjeinek képviselőiből áll.

Az Európai Parlament az Európai Unió tagállamainak közvetlenül megválasztott képviselőiből áll.

A tagállamok és képviseletük a Parlamenti Közgyűlésben  
Albánia (4), Andorra (2), Ausztria (6), Azerbajdzsán (6), Belgium (7), Bosznia-Hercegovina (5), Bulgária (6), Ciprus (3), Cseh Köztársaság (7), Dánia (5), Egyesült Királyság (18), Észtország (3), Finnország (5), Franciaország (18), Görögország (7), Grúzia (5), Hollandia (7), Horvátország (5), Írország (4), Izland (3), Lengyelország (12), Lettország (3), Liechtenstein (2), Litvánia (4), Luxemburg (3), Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság) (3), Magyarország (7), Málta (3), Moldova (5), Monaco (2), Montenegró (3), Németország (18), Norvégia (5), Olaszország (18), Oroszország (18), Örményország (4), Portugália (7), Románia (10), San Marino (2), Spanyolország (12), Svájc (6), Svédország (6), Szerbia (7), Szlovák Köztársaság (5), Szlovénia (3), Törökország (12), Ukrajna (12).

Megfigyelői státusz  
Izrael, Kanada és Mexikó parlamentjei megfigyelői státuszt élveznek a Parlamenti Közgyűlésben.

Különleges meghívotti státusz  
A kommunista rendszerek bukása után, az állam- és kormányfők csúcstalálkozói új politikai lendületet adtak az Európa Tanácsnak. Eddig három csúcsértekezletet tartottak. Bécsben, 1993-ban, a 32 tagállam politikai vezetői az 1997-ben Strasbourgban 40 tagállam politikai vezetői fogadtak el Intézkedési tervet, amely négy témára épült: demokrácia és emberi jogok, társadalmi összefogás, az állampolgárok biztonsága és a demokráciára, valamint a kulturális sokszínűség elfogadására való nevelés. A harmadik csúcsértekezletet 2005. május 16-17-én Varsóban (Lengyelország) rendezték meg azzal a céllal, hogy meghatározzák az Európa Tanács jövőbeni célkitűzéseit és prioritásait az új politikai feladatok figyelembevételével, egyben megerősítették az alapvető értékek és normák érvényességét, válaszként az új évszázad kihívásaira.

Honlap
http://assembly.coe.int

 

webmaster: Eagle-Comp Kft.                webhosting: Eagle-Comp Kft.