www.europatanacs.hu
Főoldal  |  E-mail  | 
Keresés 
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
Az Európa Tanács
 
Az Európa Tanács: áttekintés

public-Coe-drapeaux
Bármely európai ország az Európa Tanács tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét és biztosítja a joghatósága alatt élő minden személy számára az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat.
Az emberi jogokra épülő alapszabály  
Bármely európai ország az Európa Tanács tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét és biztosítja a joghatósága alatt élő minden személy számára az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat.

Célkitűzések  
Az Európa Tanács kormányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései:
  • az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme;
  • az európai kulturális önazonosság és sokszínűség tudatosítása és fejlesztésének előmozdítása;
  • megoldások keresése az európai társadalom előtt álló olyan kihívásokra, mint a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, az idegengyűlölet, az intolerancia, a bioetika és az emberi klónozás, a terrorizmus, az emberkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció, a számítógépes bűnözés, a gyermekek ellen elkövetett erőszak, stb.;
  • az európai demokratikus stabilitás megszilárdítása a politikai, törvényhozási és alkotmányos reform végrehajtásának támogatása révén.


47 tagállam  
Az Európa Tanácsot 1949. május 5-én 10 ország hozta létre (Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország), amelyekhez ugyanazon év augusztusában csatlakozott Görögország és Törökország is. A tagállamok száma időközben 47-re bővült: Izland és Németország (1950), Ausztria (1956), Ciprus (1961), Svájc (1963), Málta (1965), Portugália (1976), Spanyolország (1977), Liechtenstein (1978), San Marino (1988), Finnország (1989), Magyarország (1990), Lengyelország (1991), Bulgária (1992), Észtország, Litvánia, Szlovénia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia (1993), Andorra (1994), Lettország, Albánia, Moldova, Ukrajna, Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság) (1995), Oroszország és Horvátország (1996), Grúzia (1999), Örményország és Azerbajdzsán (2001), Bosznia-Hercegovina (2002), Szerbia (2003), Monaco (2004) és Montenegró (2007).
Az Európa Tanács nem tévesztendő össze az Európai Unióval. A két szervezet teljesen különböző, ugyanakkor az Európai Unió mind a 27 tagállama tagja az Európa Tanácsnak.

Új jelentkező  
Belarusz 1993. március 12. óta folyamodik tagfelvételért.

Megfigyelői státusz  
Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Mexikó és a Szentszék megfigyelői státuszt élveznek az Európa Tanács kormányközi testületeiben.

Az Európa Palota  
Az Európa Tanács székhelye az Európa Palota Strasbourgban (Franciaország).

Sokoldalú tevékenység  
Az Európa Tanács a nemzetvédelem kivételével az európai társadalom minden jelentős kérdésével foglalkozik. Tevékenységét a következő területeken fejti ki: emberi jogok, média, jogi együttműködés, társadalmi kohézió, egészségügy, oktatás, kultúra, kulturális örökség, sport, ifjúság, helyi demokrácia, határokon átívelő együttműködés, környezetvédelem és regionális tervezés.

Az együttműködés keretei  
  • Az Európa Tanács döntéshozó testülete a Miniszteri Bizottság, amely a tagállamok külügyminisztereiből (vagy a tagállamok állandó képviselőiből) áll.
  • A szervezet tanácskozó testülete a Parlamenti Közgyűlés; tagjait a nemzeti parlamentek jelölik ki (318 tagja és ezeknek 318 helyettese van).
  • Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa tanácsadó testületként működik, amely a helyi és regionális önkormányzatokat képviseli. A kormányok, a nemzeti parlamentek és a regionális önkormányzatok ezáltal egymástól elkülönített képviselettel rendelkeznek.
  • az Európa Tanács Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek (INGO) Konferenciája mintegy 400 nemzetközi civil szervezetet foglal magában, ezek résztvevői státuszt élveznek az Európa Tanácson belül.


Választott főtitkár  
A Parlamenti Közgyűlés 2009-ben ötéves időtartamra Thorbjørn Jagland-ot (Norvégia) választotta főtitkárrá. Feladata a szervezet tevékenységének irányítása és összehangolása.

A csúcsértekezletek új lendületet adnak  
A kommunista rendszerek bukása után, az állam- és kormányfők csúcstalálkozói új politikai lendületet adtak az Európa Tanácsnak. Eddig három csúcsértekezletet tartottak. Bécsben, 1993-ban, a 32 tagállam politikai vezetői az 1997-ben Strasbourgban 40 tagállam politikai vezetői fogadtak el Intézkedési tervet, amely négy témára épült: demokrácia és emberi jogok, társadalmi összefogás, az állampolgárok biztonsága és a demokráciára, valamint a kulturális sokszínűség elfogadására való nevelés. A harmadik csúcsértekezletet 2005. május 16-17-én Varsóban (Lengyelország) rendezték meg azzal a céllal, hogy meghatározzák az Európa Tanács jövőbeni célkitűzéseit és prioritásait az új politikai feladatok figyelembevételével, egyben megerősítették az alapvető értékek és normák érvényességét, válaszként az új évszázad kihívásaira.

Szakminiszteri konferenciák  
Az Európa Tanács rendszeresen szervez szakminiszteri konferenciákat olyan témákról, mint az igazságügy, oktatás, család, egészségügy, környezetvédelem, helyi önkormányzatok, migráció, nők és férfiak egyenjogúsága, munkaügy, tömegtájékoztatás, kultúra, sport, ifjúság, stb. A konferenciákon elemzik a fenti szakterületeken jelentkező főbb problémákat, és elősegítik a tagállamokban azonos kérdésekkel foglalkozó minisztériumok közötti kapcsolattartást. Közösen megvalósítandó terveket dolgoznak ki, és javaslatokat tesznek az Európa Tanács munkaprogramjával kapcsolatban.

Európa folyamatos építése  
Az Európa Tanács működésének eredménye az európai egyezményekben és megállapodásokban ölt testet, amelyek alapján az egyes tagállamok összhangba hozhatják és módosíthatják saját törvényeiket. Bizonyos egyezményekhez és megállapodásokhoz nem-tagállamok is csatlakozhatnak. A tanulmányok és tevékenységek eredményeit az Európa Tanács a kormányok rendelkezésére bocsátja az európai együttműködés és a társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében. Az Európa Tanács keretében részleges megállapodások is létrejönnek, ami a „változó mértékű” együttműködés egyik formája, vagyis bizonyos államok számára mód nyílik a közös érdeklődésre számot tartó, speciális tevékenységek folytatására a többi tagállam jóváhagyásával.

Nemzetközi tisztviselői kar 
Az Európa Tanács főtitkára a tagállamokból toborzott 1800 fős tisztviselői kar munkáját irányítja.

Európai finanszírozás  
Az Európa Tanácsot a tagállamok kormányai finanszírozzák lakosságuk és gazdasági erőforrásaik arányában. Az Európa Tanács 2007. évi teljes költségvetése 197,2 millió euró.

Hivatalos nyelvek  
Az Európa Tanács hivatalos nyelve az angol és a francia, de munkanyelvként használják a német, olasz és orosz nyelvet is. A http://www.coe.int honlapon számos dokumentum megtalálható több nyelven is.

 

webmaster: Eagle-Comp Kft.                webhosting: Eagle-Comp Kft.