| A beiratkozáshoz előzetes bejelentkezés szükséges. | Főoldal | E-mail | |
 |
 |
MI MICSODA, AZAZ MI A KÜLÖNBSÉG?
1. KÉT EURÓPAI SZERVEZET
| Az EURÓPA TANÁCS (székhelye Strasbourg, Franciaország) a tagállamai közötti politikai, szociális, jogi és kulturális együttműködés megszilárdítására és az emberi értékek védelmére törekszik Európában. |
Az EURÓPAI UNIÓ (székhelye Brüsszel és Luxembourg) tagállamai a politikai, gazdasági és pénzügyi egység megteremtésére törekszenek Európában. 1993. január 1-jén az "egységes Nagypiac" azzal a céllal jött létre, hogy a szervezet határain belül egységes belső piacot biztosítson a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása számára. Az addig Európai Közösség(ek)ként ismert szervezet az 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti szerződés értelmében vette fel az Európai Unió nevet. |
| Bármely európai ország az Európa Tanács tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy a jogállamiságot érvényesíti és a joghatósága alatt élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. | A tagság alapvető követelménye a demokratikus, pluralista kormányzati rendszer, továbbá a politikai, jogi és gazdasági feltételek teljesítése. |
| Magyarország 1990. november 6-a óta tagja az Európa Tanácsnak, melyhez huszonnegyedikként, a közép-kelet-európai régióból elsőként csatlakozott. | Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. |
|
Az Európa Tanácsot 10 ország alapította 1949-ben:
Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Svédország. 1949 után további 37 ország csatlakozott. Időrendben: Görögország, Törökország, Izland, Németország, Ausztria, Ciprus, Svájc, Málta, Portugália, Spanyolország, Liechtenstein, San Marino, Finnország, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Észtország, Litvánia, Szlovénia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia, Andorra, Lettország, Albánia, Moldávia, Macedónia, Ukrajna, Oroszország, Horvátország, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Monaco és Montenegró. |
Az Európai Unió több fokozatban alakult ki.
Elődjét, az Európai Közösség(ek)et a 6 alapító ország: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország hozta létre első lépésként 1951-ben az ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség), majd 1957-ben az EGK (Európai Gazdasági Közösség) és az EURATOM (Európai Atomenergia Közösség) megteremtésével. A továbbiakban csatlakoztak: 1973-ban Dánia, az Egyesült Királyság és Írország, 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália és Spanyolország, 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország. 2004. május 1-jén további 10 taggal bővült: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia. 2007. január 1-én csatlakozott Bulgária és Románia. |
| Az Európa Tanácsnak ma 47 tagállama van, teljes népessége meghaladja a 800 milliót. | Az Európai Uniónak ma 27 tagállama van, teljes népessége 492 millió. |
2. AZ EURÓPAI INTÉZMÉNYEK
|
- Parlamenti Közgyűlés: az Európa Tanács tanácskozó szerve, mely a tagállamok nemzeti parlamentjei által kijelölt 318 képviselőből (és ugyanannyi helyettesből), azaz összesen 636 képviselőből áll. A Parlamenti Közgyűlés a strasbourgi Európa Palotában ülésezik. |
- Európai Parlament: a 27 tagállamban közvetlen szavazással megválasztott 732 képviselőből áll. Az európai választásokra 5 évenként kerül sor. Az Európai Parlament 1999 tavaszáig havonta egyszer egyhetes plenáris üléseit szintén a strasbourgi Európa Palotában tartotta. 1999 júniusa óta az ugyancsak Strasbourgban épült saját székházában ülésezik. |
|
- Miniszteri Bizottság: az Európa Tanács döntéshozó szerve, a 47 tagállam külügyminisztereiből áll. |
- Miniszteri Tanács (vagy: a Miniszterek Tanácsa): az Európai Unió döntéshozó szerve, mely a tagállamok kormányainak képviselőiből áll. Neve és összetétele a tárgyalt témától függően változik (Gazdasági- és Pénzügyminiszterek Tanácsa, Külügyminiszterek Tanácsa, stb). |
| - Az Európa Tanácsnak nincs megfelelő intézménye |
- Európai Bizottság: végrehajtó szerv, ma 27 ún. közösségi biztosból áll. |
|
- 1. csúcsértekezlet ("Bécsi csúcs"), 1993. október 8-9: akkor 32 tagállam állam- és kormányfőinek részvételével; - 2. csúcsértekezlet ("Strasbourgi csúcs"), 1997. október 10-11: 40 tagállam állam- és kormányfőinek értekezlete; - 3. csúcsértekezlet: "Varsói csúcs", 2005. május 16-17. 46 tagállam állam- és kormányfőinek részvételével. |
- Európai [!] Tanács: A tagállamok állam- és kormányfőinek rendszeresen, évente kétszer sorra kerülő csúcsértekezlete az uniós politika irányvonalának meghatározására. |
3. NEM TÉVESZTENDŐK ÖSSZE TOVÁBBÁ
| - az Emberi Jogok Európai Bírósága és az az Emberi Jogok Európai Egyezménye által létrehozott bírói testület. Székhelye: Strasbourg. |
- Európai Bíróság az Európai Unió bírói testülete. Feladata a közösségi jog egységes alkalmazásának biztosítása. Székhelye: Luxembourg. |
Megjegyzésre érdemes két további bíróság tevékenysége:
- Nemzetközi Bíróság
Az ENSZ bírói testülete. Feladata az államokat érintő vitás ügyek rendezése a nemzetközi jog alapján.
Székhelye: Hága
- Nemzetközi Büntető Bíróság
Bírói testület, mely az ENSZ kezdeményezésére jött létre.
Feladata a háborús bűnök, a népirtás és más, emberiség ellen elkövetett bűnök kivizsgálása.
Székhelye: Hága
2007. május